Megpróbálom összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat, ha valamit kihagytam, jelezd  és pótolni fogom.

A fotókönyv alapkérdéseiről részletes leírást találhatsz a Cewe fotókönyv oldalán.

Itt most inkább azokat a kérdéseket igyekszem megválaszolni, ami kifejezetten scrapbookos szemmel fontos.

Egy táblázatba azért beraktam az alapadatokat, talán így könnyebb összehasonlítani.

Típus

Méret (cm)

Oldalszám

Alapár

+8 oldal

Keményborítás 21 x 28 26 – 98

6490

1000

21 x 21 26 – 98

6490

1000

Vászonhatású 22 x 30 26 – 98

5590

1000

21 x 21 26 – 98

5590

900

Puhaborítás 21 x 28 26 – 98

5490

1000

21 x 21 26 – 98

4490

1000

Fotófüzet 20,5 x 27 26 – 98

4990

1000

21 x 21 26 – 50

4490

1000

14 x 13 26 – 50

2490

500

Ha megfigyeled a kb. A4 méretű fotókönyvek mérete között is van minimális különbség, ami viszont nagyon fontos lehet a szerkesztéskor.

A képek szerkesztésekor körbe legjobb 4 mm kifutót számolni, ez azt jelenti, hogy azon a részen ne legyen semmi fontos, mert levágódhat. A nyomdák ívekre dolgoznak, amit a nyomtatás után vágnak fel és természetesen nem egyesével,ezért van szükség erre a részre.

Tehát figyelj, hogy se szöveg, se fontos képrészlet ne legyen ott.

Sokan szeretnek dupla oldalban szerkeszteni, mert az egymás melletti oldalakban így nagyon egységet lehet teremteni. Itt is figyeljünk arra, hogy a középrésznél a kötés elvesz belőle.

Most nézzük, hogy a különböző típusú könyveknél mire kell figyelni.

Keményborítású könyv

A fotón láthatod, hogy a szerkesztett kép nagyobb méretben van nyomtatva, mint a könyv, hiszen a kötésnél a széle befordul, és belül arra jön rá egy zárólap. Itt a duplán szerkesztett oldalnál nem tűnik el semmi a közepéről, az a könyv gerincén fog megjelenni, de a szélekből kb. 1,5 cm hajtódik be. Ezt figyelembe kell vennünk akkor is, amikor a könyv elejére középre szeretnénk helyezni egy képet, mert amit a kiterített képen középen látunk, az a kötés után a borító jobb oldala felé fog elcsúszni. Hajszálpontosan sajnos nem tudom megmondani, hogy hol lesz a közepe, hiszen az függ a lapszámtól is. ( minél több oldal, annál szélesebb a gerinc )

Ezt az eltolódást persze akkor is figyelembe kell vennünk, ha nem csak egy képet szeretnénk a borítóra helyezni, hanem bármilyen díszítő elemet, vagy szöveget.

A szélekre meg azért ügyeljünk, hogy nehogy a behajtás miatt eltűnjön.

A következő képen azt láthatjuk, hogy hogyan is néz ki a kötés közelről. Ebből azt is kiderül, hogy a kötés elvesz az oldalak belső széléből.

Azt javaslom, hogy első fotókönyvünk esetében ne próbálkozzunk két oldalon átmenő fotó vagy szöveg elhelyezésével. A későbbiekben már a tapasztalatokból látni fogjuk, hogy mekkora ráhagyást kell hagynunk, illetve fel tudjuk mérni, hogy a kieső rész hiánya okoz-e problémát.

Vászon hatású könyv

Választható piros, kék, és fekete színben. Ennél a könyvnél csak egy adott méretű kép kerülhet a borítóra, illetve valamennyi szöveg. A program nem enged többet beírnunk, mit amennyi elfér. Ez természetesen függ a betű nagyságától ill. típusától.

A kötésmódja is eltér a keményfedelestől.
A lapok egy fém sínnel vannak összefogva , ami valamennyit elvesz a szerkesztett képből.

Puha borítású könyv

A borító teljes felületére helyezhető kép. Itt csak a vágás miatti pár mm-es kifutóra kell ügyelni.

Fotófüzet

Mint a neve is mutatja, ezt pont úgy fűzik össze, mint a füzeteket szokták.

A fűzésből adódóan a duplára szerkesztett oldalt a rendszer kettévágja és a megfelelő sorrendben nyomtatja. Az egymás melletti részek között minimális elcsúszás lehetséges.

A képek méretéről

Ez aztán nagyon változó, hisz függ attól, hogy mekkora méretben szeretnénk az oldalon elhelyezni. A legjobb minőség 300 dpi-vel érhető el, ez egy teljes méretű 21 cm x 21 cm-es oldal esetében 2480 x 2480 pixelt jelent.

Amennyiben a fotókönyv szerkesztővel dolgozunk, feltétlen vegyük figyelembe, hogy amikor egy fotónak csak bizonyos részét használjuk, vagyis felnagyítjuk, akkor a felbontása romlik és nem biztos, hogy elegendő lesz a jó minőséghez. Ki is próbálhatjuk. Ha a szerkesztő jobb oldalán a méret gombbal nagyítunk, az alatta lévő minőség jelzése egyre inkább megy a piros, vagyis a rossz fele.

Ha biztosak vagyunk abban, hogy az oldalt megfelőlre alakítottuk, akkor a ki is kapcsolhatjuk az automata korrekciót, mellyel esetleg már eredmény születne, mint amit elképzeltünk.

Képszerkesztő programoknál egyszerűbb a helyzet, ott könnyebben tudjuk ellenőrizni, hogy adott vágás mekkora képet eredményez.